Egy életen át – sport minden korban

A sportolás nemcsak fiatalon, hanem a későbbi életszakaszokban is egészséges és hasznos! Az idő múlásával azonban számolnunk kell olyan betegségekkel, elváltozásokkal, melyek befolyásolják a mozgás intenzitásának mértékét. Az egyik ilyen a csontritkulás (osteoporosis), melyet a csontok tömegének (ásványi anyag tartalmának) csökkenése, szerkezetének zavara jellemez, következménye pedig a törékenység fokozódása.

Ez a betegség férfiakon is előfordul, de főként nőknél észlelhető, ami bizonyos hormonális változásokkal (hormonhiánnyal) magyarázható. A csontsűrűség megfelelő módszerrel és eszközökkel jól mérhető, kezelésében szerepe van a gyógyszeres lehetőségeknek, a magas kalciumtartalmú ételek fogyasztásának, de nagyon fontos a mozgásterápia is.

„Áll, vagy bukik” – a láb sérüléseiről

A láb gyakran sérül sportolás közben, ezért mindenképpen hasznos, ha összefoglaljuk, mi is történhet egy „félrelépés” kapcsán. Ez a testrész fontos szerepet tölt be a test(súly) megtartásában, a számos csonton és az itt található ízületeken keresztül. A lábat – a sarok- és ugrócsonthoz kapcsolódó – lábtő-, lábközép-, és lábujjperc csontok alkotják. A sérülések súlyossága szerint beszélünk rándulásról, zúzódásról, ficamról, vagy törésről.

A vizsgálati sor megegyezik a korábbi cikkekben leírtakkal: 1. megtekintés, 2. tapintás, 3. röntgenfelvétel, 4. (szüksége esetén) CT, MR. A rándulás, zúzódás tünetei és kezelése szintén az általános elvek szerint történik, így itt most inkább néhány – a lábra jellemző – speciális sérüléstípust veszünk sorra. A lábtőcsontok töréseit főként műtét nélkül, gipsszel kezeljük. Ficam esetén ezen a területen gyakran nehéz a sérülés felismerése, mivel nem  mindig jár olyan egyértelmű deformitással, mint a hosszú csontokat összekötő ízületek esetén.

Tahi-Tóth Gábor lemezlovas

Tahi-Tóth Gábor a hetvenes, nyolcvanas évek óta ismert lemezlovas. Nemrég két könyve is megjelent. Erről beszélgettünk.

Az első kötet címe: Azok a csodálatos nők, a másodiké pedig: DJ Tóbiás Retro Party. Ez utóbbi csak a diszkózásról szól, vagy másról is írsz benne?

Tulajdonképpen egy önéletrajzi írásról van szó. A bevezető egy kicsit filozofikus hangvételű, később – mivel elég rég születtem – érinti az ötvenes-hatvanas évek időszakát, aztán pedig a diszkó 70-80-90-es évekbeli fénykorát mutatom be saját pályafutásomon keresztül.

A gyerekkorodról is írsz, és egy korrajzot kapunk. Olyan régi hangulatokat idézel fel, amit az idősebb korosztály maga is átélt és jól ismer.

Igen, ráadásul sok korabeli képpel illusztráltam a könyvet, remélem ettől még érdekesebb lett, és aki kézbe veszi, egy sajátos időutazáson vehet részt.

A művészneved a könyv címében is szerepel: DJ Tóbiás. Hogyan, kitől kaptad?

Már akkoriban divat volt ilyet használni, és mivel volt már Éliás, én T betűs lévén Tóbiás lettem.

Beszélgetés D. Molnár Györggyel

D. Molnár Györggyel két évforduló alkalmából ültem le beszélgetni. A hazai lemezlovasok első generációjának közismert alakja 30 éve fejezte be az aktív diszkózást és idén ünnepli 60. születésnapját.

Mi vitt a pályára?

Szentendrén egy barátom volt a könyvklub vezetője. Kitalálta, hogy szilveszterre bulit szervez és mivel sok magnószalagom volt, rám gondolt.

Hogy kerültél a budapesti körforgásba?

Ahogy lenni szokott: hallott valaki, elhívott az Annába, onnan más valaki már a Balatonra, a Deltába. Jöttek az egyetemi klubok: E épület, KEK.

Véres küzdelem – az érsérülések ellátásáról általában

Az emberi szervezetet vérrel ellátó erek (feladatuk a vér szívből való ki-, illetve oda való visszajuttatása) felépítése egyedi, ennek megfelelően sérülésük esetén speciális ellátást igényelnek. Károsodásuk létrejöhet nyílt szúrás, metszés, zúzódás során, vagy fedett összenyomatással. A zárt sérülések legtöbbször csonttörések, ficamok kapcsán keletkeznek (direkt sérülések) Indirekt a sérülés, ha pl. túlnyújtásos szakadásról van szó. Előfordul, hogy az érfalnak csak egy rétege sérül, de már ez is probléma forrása lehet. Hogyan derítsük ki, hogy van-e érsérülése a betegnek?

Az előzmények ismerete (a sérülés körülményei, vérveszteség mennyisége, stb.) mindig segít! Természetesen legfontosabb a vizsgálat: megtapintjuk a pulzust, megtekintjük a végtag színét (sápadt-e), vizsgáljuk a hőmérsékletét (hűvös-e). Ezen kívül segítésünkre lehet a kontrasztanyagos röntgenvizsgálat és az úgynevezett Doppler (ultrahangos) érvizsgáló készülék. Mikor kell operálni az érsérülést? Ma már, ha lehetséges, minden esetben, a rendelkezésre álló eszközök és technikák lehetővé teszik az egészen vékony verőerek varratát is. Mielőbbi ellátásra kell törekednünk, mert az idő múlásával nő a vérrögképződés és az egyéb szövődmények veszélye.

Szike nélkül – a nem műtéti töréskezelésről általában

A nem műtéti töréskezelés, pontosabban a gipszkötés alkalmazása már 1852 óta ismeretes. Azóta természetesen hatalmas fejlődésen ment át ez a módszer is, mint minden más az orvostudományon belül. A klasszikus elvek leírása egy osztrák baleseti sebész, Lorenz Böhler nevéhez fűződik.

Ezek: a törés helyretétele, jó helyzetben való rögzítése, majd annak leteltével a mozgatás megkezdése. Fontos szabály, hogy a sérülés első ellátásakor csak gipszsínt szabad felhelyezni, melynek gézpólya meneteit fel kell hasítani és újrapólyázni, a vérkeringési zavarok elkerülése végett. Körkörös gipsz csak később, a duzzanat megszűnését követően, általában 1 hét után lehetséges. A gipszrögzítés ideje az egyes csontok esetében más és más. Például csuklótörésnél elég 4-6, lábszártörésnél minimum 12 hét, de sokszor 16 hét is szükséges.