Infó a bejegyzésről:
2010. Júl. 21.

„Kétváll” a jégen – a kulcscsont körüli sérülések kezelése

E heti témánkat a jégkorong bajnokság adta: Tokaji Viktor, a dunaújvárosiak válogatott védője a Ferencváros elleni bajnoki mérkőzésen egy ütközés során jobb oldali kulcscsont törést szenvedett, ráadásul a bal vállában is elszakadtak a szalagok. Mire e sorok megjelennek, a játékos már túl van a műtéten és várja a mielőbbi felgyógyulást, de az már biztos, hogy az áprilisi divízió 1-es világbajnokságot ki kell hagynia.

A kulcscsont törései közvetett, illetve közvetlen erők hatására jönnek létre, leggyakrabban haránt, vagy ferde, ritkábban darabos töréseket látunk. Legtöbbjük a csont középső harmadában keletkezik, jóval ritkábban a külső és a belső végénél. Már az első vizsgálatkor valószínűsíthető a sérülés, amit a röntgenfelvétel csak megerősít. A középső harmadban lévő törés kezelése legtöbbször konzervatív, műtét nélküli.

Tovább a bejegyzés tartalmára »

Törékeny páros – Az alkarcsontok töréséről

Az alkar csontos vázát az orsócsont (radius) és a singcsont (ulna) alkotják.  A törzshöz közeli végeik törését a könyök, távoli végeikét pedig a csukló sérüléseihez soroljuk.  A fennmaradó esetekben beszélünk ténylegesen alkartörésről. Külön-külön és együtt is törhetnek, ez utóbbi az úgynevezett „komplett” alkartörés.

Felismerése általában könnyű: A laikus szemlélő számára azonnal szembetűnő ijesztő deformitás, görbeség egyértelműen jelzi a bajt. Az egyszerűbb eseteken kívül előfordul, hogy a törés valamelyik csont izületi végének ficamával jár együtt, vagy hogy a két csont között feszülő inas lemez is elszakad. Az orsócsonton és singcsonton tapadó izmok a törés pillanatában létrehozzák a típusos elmozdulást, alkartörés esetében ritka az elmozdulás nélküli eset.

Tovább a bejegyzés tartalmára »
Infó a bejegyzésről:
2010. Már. 18.

Szike nélkül – a nem műtéti töréskezelésről általában

A nem műtéti töréskezelés, pontosabban a gipszkötés alkalmazása már 1852 óta ismeretes. Azóta természetesen hatalmas fejlődésen ment át ez a módszer is, mint minden más az orvostudományon belül. A klasszikus elvek leírása egy osztrák baleseti sebész, Lorenz Böhler nevéhez fűződik.

Ezek: a törés helyretétele, jó helyzetben való rögzítése, majd annak leteltével a mozgatás megkezdése. Fontos szabály, hogy a sérülés első ellátásakor csak gipszsínt szabad felhelyezni, melynek gézpólya meneteit fel kell hasítani és újrapólyázni, a vérkeringési zavarok elkerülése végett. Körkörös gipsz csak később, a duzzanat megszűnését követően, általában 1 hét után lehetséges. A gipszrögzítés ideje az egyes csontok esetében más és más. Például csuklótörésnél elég 4-6, lábszártörésnél minimum 12 hét, de sokszor 16 hét is szükséges.

Tovább a bejegyzés tartalmára »
Hírek, érdekességek

A legjobb zenék, Dr. Boross kedvencei – már CD-n is!

2014. dec. 05.1 hozzászólás

A Dr. Boross kedvenceit tartalmazó válogatás CD-t az alábbi üzletekben és webáruházakban vásárolhatja meg: Lemezkuckó CD bolt – http://lemezkucko.hu/ Rockdiszkont CD bolt – http://www.rockdiszkont.hu/ CDBT … Tovább a bejegyzéshez »

Dr. Boross rendel!

2014. Már. 03.34 hozzászólás

Dr. Boross rendel – zenés műsorom 2011 és 2018 között volt hallható a Lánchíd Rádióban, minden hétköznap délután, 2 és 4 óra között! A hatvanas, … Tovább a bejegyzéshez »

Várom Önöket magánrendelésemen!

2014. Már. 03.4 hozzászólás

Szeretettel várom kedves jelenlegi és leendő Pácienseimet ortopéd,- kéz- és baleseti sebészeti magánrendelésemen! Az Affidea Mammut Egészségközpontban a mozgásszervi betegségek korszerű vizsgálatát és kezelését biztosítom … Tovább a bejegyzéshez »