Egy hangulatos budai kávézóban beszélgettem Bergendy Istvánnal, aki idén két jubileumot is ünnepel: a Bergendy zenekar jogelődje, a Közgazdasági Egyetem Ifjúsági Jazz együttese 50 évvel ezelőtt alakult, ő pedig ősszel lesz 70 éves.

Ha felkeressük a zenekar honlapját, ott ünnepi méltatás helyett a következőket olvashatjuk: "BERGENDY BÚCSÚ-ÉV koncertsorozat. A zenekar 2009. október 8-ig búcsúzik a közönségétől”. Mit jelent ez? Miért szűnik meg a Bergendy Koncert, Tánc, Jazz és Szalonzenekar?

Egy nagy létszámú zenekar fenntartása egyre nehezebb. Kevesebb a fellépés, a szervezőknek könnyebb kigazdálkodni egy kisebb együttest, nem beszélve arról, hogy a playback még olcsóbb. Úgy gondoltuk, hogy a két évforduló jó alkalom arra, hogy az 1983-ban alakult Szalonzenekar működését lezárjuk, mégpedig a 70. születésnapomon.

Miért egy évig búcsúztok?

Szeretnénk megadni a lehetőséget a minket kedvelőknek, hogy mindenhová elhívhassanak és mi el is tudjunk menni.

Ha kevesebb a fellépés, talán több a szabadidőd. Mivel töltöd?

A családommal vagyok, unokázom, de szívesen ülök a számítógép előtt is. Elsősorban a zeneszerzésben, hangszerelésben segít, de rendszerezem vele pályafutásunk képes és hangos dokumentumait is. Nemrég például megszereztem egy 1975-ös FMH-beli koncertünk felvételét.

Készül-e újabb Bergendy zenés játék?

Csukás Istvánnal újraírtuk a „Bohóc az egész család… meg a postás is!” című musicalünket, mely eredetileg még gyermekdarabnak készült. Egy munkanélkülivé vált család vállalkozásba kezd: a műlovar dédpapa adta ötlet nyomán cirkuszt alapítanak.

Október 8-a, a Szalonzenekar búcsúja utánra milyen terveid vannak?

Mindenképpen zenélek, zenélünk tovább, kisebb zenekarban gondolkodom, jazz-t szeretnénk játszani.