Gyakori sérülés, legtöbbször (75%) sportolás közben következik be. Aki volt már szenvedő alanya, vagy szemtanúja ilyen ínszakadásnak, az hallhatta azt a jellegzetes csattanó hangot, amire a címben utaltam! Az Achilles ín 1 cm átmérőjű, ezzel az emberi szervezet legvastagabb ina.
A szakadás mindig indirekt úton jön létre, történhet tisztán az ínállományban, az ín és izom átmeneti szakaszán, de előfordul a sarokcsontból való csontos kiszakadás is.
Hogyan ismerhető fel?
A hallható csattanással egyidőben hirtelen nagyfokú fájdalom jelentkezik, a szakadás magasságában pedig besüppedés tapintható a bőrön keresztül. A sérült nem tud lábujjhegyre állni, nem – vagy csak gyengén ¬– tudja lábát lefelé hajlítani. Röntgen és ultrahang is igazolhatja a szakadást. A kezelés néhány kivételtől (részleges szakadás) eltekintve gyakorlatilag mindig műtéti. Legjobb az azonnali beavatkozás, de 10 napon belül még hátrányos következmények nélkül elvégezhető az ínvarrat.
Ez gyakorlatilag megegyezik a más inaknál használt technikával, de – tekintettel a vastagabb ínra és a nagyobb erőhatásokra – erősebb fonalat kell használni. Kiegészítésként – ha van rá lehetőség – használjuk a varrat megerősítésére az Achilles-ín mellett futó vékonyabb ín (plantaris, vagy magyarul talpi ín) befűzését. Ez az emberek 70%-ában erős, jól felhasználható, a maradék 30%-nál csökevényes.
Újabban elterjedt a fedett varrattechnika, amikor lényegesen kisebb ¬– néhány milliméteres – metszésekből történik a beavatkozás. Gipszrögzítésre az Achilles műtét után is szükség van, időtartama átlagosan 8 hét. Az ínvarrat tehermentesítésére az első hetekben lefelé hajlított lábbal gipszelünk (ezalatt mankózni kell), majd a járósarok felhelyezésekor cseréljük a rögzítést normál helyzetűre. A gipszlevételt követően, kitartó gyógytornára, esetleg fizikoterápiára van szükség.
